Francia kertmozi, római parti dumaparti Fellini Kultúrbisztrójában, kedvesvidék, Bánk-Bánk.
Kicsit hullámvasút az érzelmi életem, ami nyilván némi hektikus magaviselettel és az átlagnál nagyobb önmarcangolással jár.
A munkabeli elégedetlenség-siker sorban váltogatják egymást, ami gondolom normális, de azért nem könnyű.
Talán nem szabad nagyon akarni semmit, mert akkor az tuti, hogy nem valósul meg - nem jön(nek) el, nem lesz(nek) ott... -, és az sem jó, hogy mindez alapvető dolgokat határoz meg, mint amilyen a kedv. Nem vagyok én...
Miközben erőteljesen sajnálom magam, bájos fesztivál, kedvesvidék, barátok, klassz munka teszik ki a mindennapjaimat, ami a bőven nemrossz kategória része, sőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése