Más, mint a Paris, je t'aime. Másképp vonzó, a város és a történetek. Nem sorban taglalt rövid sztorik, hanem villanásnyi találkozások egy másik történet kibontása, majd a visszatérés... Kevesebb kis rész, némelyik befejezetlen vagy sajnos el sem kezdett foszlány. A városról szól, a szerelemről, de nem a beteljesülő, boldog érzésről, mint Párizsban, hanem a véletlen találkozásról, a soha többé viszont látásról, az örökkévalóságról és leginkább a változásról.
A változás jót tesz, csak nagyon tud fájni...
Van itt vágyakozó író (Ethan Hook), aki hihetetlen helyes módon hagy üzenetet a videós francia lánynak, akinek véginstallációja csodás; házasok, akik egy gyors cigi elszívása erejéig eljátsszák, hogy nem ismerik egymást, majd minden folytatódik - kicsit másképp; rafinált tolókocsis, bálozó színinövendék; táncos apuka kislányával, akit a játszótéren csak lazán nannynek néznek vagy itt vannak a összeakadó, spontán leleplezett zsebtolvajok (Hayden Christensen, Andy Garcia); a véletlen találkozásból forró szexbe bonyolódó pár (Joey anyukája és Bradley Cooper); a két idegent összehozó Dosztojevszkij és a mások számára láthatatlan londíner, aki megmenti az elkeseredett hölgyet... New York, I love you
Talán mindannyian szenvedélyes társszerelemre vágyunk... De vajon van ilyen, vagy ez is csak egy újabb idea... ?
