Nyomoz

Amennyire tartok - még mindig - az interjúszituációktól, annyira kellemes tapasztalatokban van részem szinte minden alkalommal. A - nagybetűs - művészettörténész néni is elképesztően kedves volt, amellett, hogy rengeteg infoval és egy kedves anekdotával látott el. A sztori őrültjó - megint belenyúltam a közepébe - ennek megfelelően van is vele teendő, nade ez pont így tökéletes.

Mindeközben valami megmagyarázhatatlan jókedvem is van...

És lehet, hogy szerelmes vagyok egy táskába.

Merülés vs. zuhanás

Mészáros Ági pont olyan lehetett - nyilván csak részben -, mint a Nyugalom Rebekája. Elképesztő életpálya és aztán egyszer csak vége. Bár Bartis könyve nemcsak ettől nagyszerű - az a szerkeszet, a nyelv, a groteszkség... őrültjó -, lehetne toposzként kezelni az ilyen helyzetet...

Szóval az ilyen műsorok miatt érdemes tévézni. Kevés van, de...

Itt van ez az időbeosztás nélküliség... Szörnyű. Se eleje, se vége a napoknak... Közben meg munka van, férfi- és súlyproblémák, mozgáshiány és...

Hiteles másolat

A Copie Conform pont arról szól, amitől igazán félek. (Egyszer végre) férjhez megyek, élünk boldogan, és minden, ami jó, ami összeköt két embert csak úgy elmúlik. A filmben 15 év telik el úgy, hogy férfi és nő egyszer csak majdnem idegenként néz újra egymásra. Kiarostami remekül mókázik velünk nézőkkel, mert egészen az utolsó percig, sőt utána sem tudjuk, a film elején színészkedett a pár, vagy a házastársi viszonyt adták elő - szerintem az elején játszottak és...

Ez a háromnyelvű közlés külön jelentőséggel bír, azon kívül, hogy elképesztően jó hallgatni...

Juliett Binoche szépen árnyalja a női karakter vívódásait - Eva Green után ő jön (a Craksban csodaszép bolond nőszemély) -, már jönnek a színek, meg Kieslowskitól a Veronique, és háát úgy döntöttem, hogy szükségem van a Gilmore Girlre is...

Shalom

Zajlik a húsvét, furcsa itthon. Az elmúlt tíz évben szerintem mindig a kedvesvidéket választottuk ez alkalomból, és ez most se lett volna máshogy...

Az örökös főzésen kívül állandó társ a remek délutáni alvás.

Felfedeztem magamnak - mostmár hallgatás szinten is - a mágikus és kissé hablatynevű Oi Va Voit. A tegnapi Hegedűs a háztetőn, ha másban nem is, ebben nagy szolgálatot tett - na meg abban, hogy végre utánaolvassak... Kár, hogy Koltai Tamásnak igaza van - ami a Víget illeti... De teszünk még egy próbát ígérem, mert egy előadás nem előadás, főleg ha egy ekkora színházról van szó...

Most épp mindjárt Kivándorlok...

Je m'appelle...

Már a Stealing Beauty is nagyon-nagyon tetszett, varázslatos kis hippi kommunába, sienai álomvilágba kalauzolt a Bertolucci-film, nade a The Dreamers valami elképesztően jóó - bár az utolsó két perc nekem nem hiányozna, repül a kő, be az ablakon, és vége. Ahogy a Louvre-ban szaladnak az zseniális, a filmbetétek és a párhuzamok szuperek, az a sátor... Eva Green maratont fogok tartani húsvét alkalmából :) Nagyon vágyom a Wombra. És végigveszem Bertolucci mestert is, a következő az Ultimo tango a Parigi lesz - R. kedvenc filmje...

Beszereztem Sebald mester legkiválóbb könyvét is, csakhogy véletlenül se unatkozzam.

Bodó kutya szerelmes, és nincs szomorúbb, mint egy szerelmes kutya... :) Édesdrágakis...

Nem mondtam még, hogy valamennyien túléltük a beszélgetést, Főszerkesztőuram is elégedettnek látszott, sőt még benti megfigyelőt is kaptunk, akinek a valódi kilétére őrülten kíváncsi vagyok, akárcsak a konyharuhahasználó jelentőségére.

Ne siess, várj!

Miközben már nagyon elég ebből az egészből azon töprengek, mi történik velem...

Gyönyörű napsütés, limonádé a Gödörnél, kezemben újság, benne cikk, tőlem. Szokásos jóérzéses értekezlet, bár az őrültenokosFiú hiányzott. Bezzeg hétfőn a Narancsos beszélgetésen az Írók boltjában... csak úgy tobzódtunk a mondataiban.

Zafónnal most kicsit küszködöm. Nem olyan lehengerlő, mint A szél árnyéka, de szerintem én vagyok a hibás, mert már azon jár az eszem, mi lesz a következő, amit el kell olvasnom a sok közül - ami a polcon van és ami még nincs.

Készülök a holnapra...

Hm...

Nagy a jövés-menés, és én ezt imádom! Végre :)

Elkészült, amin dolgoztam.

Ezek a kölykök még mindig őrült helyesek :) A visitozós fogócskán - játékrengetegen - túl ebédeltettem, sőt fürdettem is...

Az új kedvencem a rákocskák. Elképesztőek! Számomra olyan morbid, pejoratív értelme van annak, hogy rákot eszem, hogy nem is mondom... Borzasztó, pedig nem kétséges, melyik volt előbb.

Na, meg volt közös iszogatás, félig táncest. Halvány irodalmi könyv csere-bere piac, séta a városban, Jelenkávé, vacsi a lányoknál. A közhelyszótár csodáját beleírom a cikkbe :) a szép képekért M.-et kell dicsérni.

Amikor kiléptünk az ajtón nagyon furán érdekes érzés fogott el, mintha...

Törtrész

Az elmúlt napok aggódásának befellegzett. Vége. Kész. Leadtam. Egyrészt őrült nagy megkönnyebbülés, másrészt nagy-nagy izgalom - ami jó sokáig tart még...

Volt itt minden. Sírás, igazi kiborulás, ordítás, na és kétségbeesés a köbön. Nagy öröm, amikor beköttettem és boldog sóhaj, amikor a helyére került.

Mondhatnám, hogy "én megmondtam", de igyekszem visszafogottan gonosz lenni, és nem örülni látványosan...

A megpróbáltatásokat nem is ünnepelhettem volna máshol, mint a Színházban :) Ágytörténetek az Ódry Színpadon 23.00-tól. Az álmom folytatása hamarosan... :) De annyit muszáj, hogy az idős pár női tagja zseniális, ahogy a kielégületlen, katonaéhes vadmacska is. Egészen különös hangulata van az egyetemi színpadnak - kis pici, bennfentes közeg, másfajta színházszag.

Előtte-utána csacsogás - nagyon kíváncsi vagyok mit gondol (!) rólam - szeretek M.-mel beszélgetni, akkor is ha...

Tervet készítek a következő hetekre, mit kell tennem :)

Nem, nem, sőt...

Őrülten félek. A rendhagyó az én szótáramban jót - sőt nagyon jót - jelent, de vajon egy szakdolgozat esetében ez mit takar? Ha nem diplomázok le nyár elején el se tudom képzelni, mit kezdek magammal. Leginkább belehalok. Nyilván nem gondolok ilyen hülyeségekre, mert nem csinálok magamnak direkt problémát. Csakhát...

Interjúm a Narancsban :) sok-sok munka vár!

Nagyon igyekszem majd jövő héten, hogy meglepetést is okozzak:) Nagyon kedves!

Na, és György Péterre szépen mosolyogtam ma, szemben a mozgólépcsőn, erre milyen email vár... :) a végén még ZáróraLány nyomdokaiba lépnék... :)

Versőrület

Stresszes dolog ez a lapzárta, főleg ha mindent én szolgáltatok... Mostmár csak két kép kell, és kész, csak minden rendben legyen, mert azt érzem, hogy mindjárt leharapják a fejemet, pedig...

Holnap lesz a napja, hogy befejezem a szakdolgozatot, mert egyszerűen nem vagyok hajlandó többet foglalkozni vele a bekötésén kívül. Megkeseríti az életemet.

Ha leadom ezt a rettenetet csinálok magamnak egy twittert, mert miután ma végigolvastam egy költő-műfordító-a Magvető külföldi kapcsolattartója oldalát, igazán kedvet kaptam. És lehet, hogy tudom, ki a őrültenokosNarancsfiú felesége, már ha az van neki... - jobb lenne nem tudni vagy nemjól...

Elég jó érzés egy Narancstwitteren az első megjelent színikritikámat linkként látni :)

Őrültjóó a vizespohár... :)

Úgy mond verset, hogy összeszorul a szívem. Nagyon hiányzik már.

A vers vagány?!

Mindkét versfilm szuper. A dokumentumban jóó látni a költőket, érdekesek... A fikciós pedig nagyon magávalragad. Tetszik az összekapcsolódás - a kezdet és a vég, csak fordítva - ahogy a lány lábára rímel, a zene, na és a...

Mesélnék még szép és kedves fiúkról, de őrültkéső van, reggel őrültkorán kell felkelnem és egyébként ott volt a srác, akinek a Kiadóban tüzet adtam, a botos, tornacipős, aki a nemmegyektöbbéodaIskolából ismerős dr. House hasonmás... jah és megismert...

Néha csak ámulok és ez őrültjóó :)

Mindjárt...

KedvencTanárnőmnél csacsogni így estefelé igazán remek!

Őrülten kedves volt eddig az összes kritikus, akit megkerestem. Készségesek, jókat mondanak...

Lassan vége már. Ma.

JegyMesterem a szokásos formáját hozta, de lehet, hogy túl is tett magán.

A tragádia előtt elmegyünk éjjeli ágytörténeteket nézni. 23.00-tól még sosem voltam színházban, pont itt az ideje:)

Dönörű a gyűrű. Nem az, egy másik, dehát... :)

Egyszer, egyszer, csak egyszer!

Minden róla szól... Elképesztően érdekes a Zárórában, és olyan, mint egy manó :) Nem volt könnyű vele, de olyan igazi tanárember szerintem, az interjúban is pont úgy magyaráz...

A szerda mindig jó. Mindig érdemes várni. Megint csináltam magamnak munkát, sőt kaptam is a táncoslábú olvasószerkesztőtől, nem is akármilyet. Úgy néz ki folytatódik... :) És háát foglalkoztat nagyon, hogy nekem kell majd kérdeznem...

Durva és bosszantó a válságról szóló dokumentumfilm. Abszolút fontos volt, hogy a Bennfentesek Oscart kapott. Gondolkodtunk Napocskával, vajon emiatt játszák-e egyáltalán a mozik. De arra jutottuk, hogy nálunk nem.

Lassan egy hete hétfő van.

"Sok a gond, ha az ember egyszer, csak egyszer, egyszer él."

Úgy várom a tragédiát. :) Nagyon!

Rémségek

Borzasztó álmom volt. Egy macskával kellett aludnom - ez tudjátok, mit jelent? Rettegtem. És ráadásul a dög nem akart lemászni, akárhogy próbáltam eltűntetni, rendesen kapszkodott a paplanba. Szörnyű volt. Ezért nem kezdek én soha macskás Fiúkkal. Rendesen belehalnék a félelembe... Szomorú. :)

Egyébiránt idézek a szakdolgozatomban a Nyugalomból - őrültjó, hogy ilyen színes lehet -, dehát nem tudtam lerakni, szóval olvasom. Nemjó ez így... Gondolkodom, hány éve olvastam - 2008 nyarán, amikor a filmet rendezte -, kíváncsi vagyok most majd, hogy hat. Pedig én nem vagyok újraolvasós.

Tünet

A móka jelen fázisában átcsapott szenvedésbe. A durván száraz szakirodalmat azért nem olyan vicces végigolvasni és normálisan feldolgozni, emészthetővé tenni.

Elég ingerlékeny állapotomban vagyok, nem csodálkoznék semmin...

Ma hazahoztunk egy kullancsot. Mint rutinos gazdi már nem ilyedek meg annyira - bár a fizikai szimptómákat még mindig produkálom, valószínűleg ez így is marad... -, azért újra és újra ellenőriztem jól van-e Bodóka. Emlékszem, az első napon, amikor hazahoztuk, ott ültem mellette az első órákban, miközben aludt, és ellenőriztem, hogy lélegzik-e. :) Valószínűleg szülőként is ennyire leszek normális, de idővel, ha nem is múlnak el ezek a hülyeségek, azért csökken a mértékük.

Sz...

Kész a versmobos interjú a Dávidokkal. Bár nagyon elfogult vagyok, a "nagyon izgalmas" visszajelzés bíztató, őrült kíváncsi vagyok NarancsÚrnak (csak ilyen fantáziatlan másodikra tellett tőlem...) tetszik-e.

Ami a Népszabi változását illeti, küllemre szebb lett, de a tartalmában nem látom a különbséget - nyilván többet kéne forgatnom. Viszont az Apám helyett kritika nagyon furcsa, a 2/3-a tetszik, és többnyire egyet is értek vele, nade a vége, nagyon nem méltó a könyvhöz. A recenzens tényleg azt az egy-egy évet rója fel György Péternek, tényleg az a legfontosabb, hogy '89-ben vagy '90-ben vitázott-e V.D.Gy.-vel? Engem nagyon dühít ez a fajta hozzáállás (főleg zárásként)...

Ma rátaláltam a rég keresett zenémre. Őrültjó! és nemcsak a klipnek van sámános beütése... Ha nem rakom fel a fülesem, valószínűleg, még ma kivágnak itthonról, mert ugye ilyenkor végtelenítve addig hallgatom - nem halkan -, ameddig meg nem unom. Szegények :)

De megtaláltam álmaim egyik gyűrűjét is, a Frey Wille-es mellett. Szóval, amikor tegnap elhamarkodottan azt mondtam Apának, hogy semmilyen tárgyra nem vágyom igazán, tévedtem.