Stresszes dolog ez a lapzárta, főleg ha mindent én szolgáltatok... Mostmár csak két kép kell, és kész, csak minden rendben legyen, mert azt érzem, hogy mindjárt leharapják a fejemet, pedig...
Holnap lesz a napja, hogy befejezem a szakdolgozatot, mert egyszerűen nem vagyok hajlandó többet foglalkozni vele a bekötésén kívül. Megkeseríti az életemet.
Ha leadom ezt a rettenetet csinálok magamnak egy twittert, mert miután ma végigolvastam egy költő-műfordító-a Magvető külföldi kapcsolattartója oldalát, igazán kedvet kaptam. És lehet, hogy tudom, ki a őrültenokosNarancsfiú felesége, már ha az van neki... - jobb lenne nem tudni vagy nemjól...
Elég jó érzés egy Narancstwitteren az első megjelent színikritikámat linkként látni :)
Őrültjóó a vizespohár... :)
Úgy mond verset, hogy összeszorul a szívem. Nagyon hiányzik már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése