Zajlik a húsvét, furcsa itthon. Az elmúlt tíz évben szerintem mindig a kedvesvidéket választottuk ez alkalomból, és ez most se lett volna máshogy...
Az örökös főzésen kívül állandó társ a remek délutáni alvás.
Felfedeztem magamnak - mostmár hallgatás szinten is - a mágikus és kissé hablatynevű Oi Va Voit. A tegnapi Hegedűs a háztetőn, ha másban nem is, ebben nagy szolgálatot tett - na meg abban, hogy végre utánaolvassak... Kár, hogy Koltai Tamásnak igaza van - ami a Víget illeti... De teszünk még egy próbát ígérem, mert egy előadás nem előadás, főleg ha egy ekkora színházról van szó...
Most épp mindjárt Kivándorlok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése