Kissé lassú és nem eléggé eseménydús Little Ashes. Helyes, félénk visszahúzódó, de állítólag tehetséges Lorca és őrült szerelme Dalí. Nem hittem, hogy ilyet fogok mondani, de Pattinson ebben a szerepben nagyon ügyes, érzékletesen alakítja a napról napra bomlottabb elméjű művészt. Külső alakváltozásai csak méginkább nyomatékosítják a változást, irigylésre méltó ruhatár, haj, bajusz... A film legnagyobb hibája, hogy nem ragadott magával, nem elég részletes, bemutató jellegű. Nem vágyom Spanyolországba, pedig ez a film tehetne róla... Mégis a legszebb rész, mikor a tengerparton fehér-drapp szerelésben bicikliznek, majd ugrás a gyönyörűkék tengerbe. Legnagyobb sajnálatomra egyetlen Dalí képet sem látunk a 140 valahány perc alatt. Nem is értem... Mielőtt kölcsönkértem - Hercegnőtől - cicásTanárúr jutott eszembe, ahogy kissé kétségbeesve konstatálta, hogy sosem tudja megbocsátani Dalínak, amit Lorca halála kapcsán mondott... Látom magam előtt az arcát...:)
Gondolkodtam, vajon a Remember me, miért nem hatott úgy... Egyszerűen nem elég jó vagy én nem voltam megfelelő hangulatban? Mindenesetre a tetoválós gesztus szívszorító és a naplóírás elvesztett testvérének a legigazibb. Talán ennyi is elég, mert ezért már megérte.
De-de egy kép volt benne, épp múltkor néztem a könyvesboltban. Pont a Little Ashes. Csak más címmel.
VálaszTörlés