Majdnem egy hét Balaton után hazatértem. Sütött a nap, igazi kánikula volt, pancsiztunk sokat, de most egy kicsit elég volt. Az edericsi strand közkedvelt búvóhely. Idén Kukorellyvel volt szerencsém, aki az áztatáshoz szépirodalmat - na meg (fiatal)nőt - hozott magával.
Az vagy, amit olvasol. A strandon meg főleg.
Rubin Szilárd igazán jó választásnak bizonyult. Van hozzá érzékem... A héja-nász sztori egy elfeledett, nagyszerű ifjabb Werther parafrázis. Szép, szép, de a címadás és miértje a legzseniálisabb: Csirkejáték.
Olyan klassz lesz, ha egyszer gyerekem lesz. Az ikrekkel nem lehet betelni: közös pancsi, véletlen piacozás(erről még), tóparti séta, kávé és játszótér...
Lehet, hogy az év (egyik?) legjobb üzletét ütöttem nyélbe az ócskás piacon a cigány bácsival. Ha minden igaz, mocskosul jó áron - alkudozási készségemnek hála - jutottam 4 kanálhoz és 6 villához. Minek nekem villa meg kanál? Jah, mert majdnem (!) biztos, hogy ezüst! :) Olyan, de olyan boldogság ez nekem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése