Két zh pipa. Egyelőre nem számolom még mennyi van hátra, következő harci cselekmény kedden várható.
Miközben a végkimerülés állandósul, és a könyvtárban töltött órák száma egyre csak nő, a suli még mindig klassz. Bánk bán után ma Novák Eszter látogatott el hozzánk, aki háát jelenség, méghozzá igen kedves. Marha jót beszélgettünk kicsit több mint 6 órában Bródy tanítónőjéről - őrültkíváncsi vagyok, milyen előadást rendez, na majd a főpróbahéten kiderül ;) Egyébként meg van abban valami báj, ha a tanárnő nikotinista, és óra közben dohányzik, meg egészen színpadiasnak is nevezhetők a szenvedélyes megnyilvánulásai.
Az útálatos szakszövegek mellett másra is jutott idő - a zh után -, RA bevezető táncesztétika órája egészen felemelő élmény volt. Egyrészt minden utalást értettem, mert előző napra bevágtam a tánctörténetet ámblokk, másrészt pont olyan volt, mint nyár végén a Ludwigban - őrültjóó :) Az meg, hogy a táncot a képzőművészettel inkább rokon művészetnek gondolja, mint a színházzal, és ahogy megkülönbözteti az alakot meg a figurát... :)
A látásmód bővítés, kisebb fejtágítás után megvolt életem első Frenákja is. A Frisson döbbenetes, megrázóan szép. Mást most még nem tudok mondani, mert annyira durva a zene és a mozgás, olyan összetett táncmű...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése