Olyan sűrű a program, hogy csak pislogni van időm igazából.
Rég nem látott régi jó barát. Jó minden nehézség nélkül majdnem onnan folytatni, ahol abbahagytuk. Szeretek Dorci lenni :)
De volt szülinapozás, mély meg újabban nem túl jó beszélgetés, na meg a szokásos egóból is kijutott e hétre.
Leesett a várva-várt hó, megejtettük az első szánkózást, fürdést a hóban. Itt voltak az ikrek is...
Na meg folytatódott a színházdömping. A Nemzetis két főpróba nagyon érdekes volt, már csak a közönség miatt is... Borzalom.
Gigor Attila Náthán gyermekei jóó, csak nagyon rövid - oké diákoknak szól, na de azért... A színészek a szokásos klasszságot hozzák (Kulka János, Hollósi Figyes, Sinkó László, Martinovics Dorina, Földi Ádám), a modern, de megfelelően passzoló zene meg ohhwáó Halas Dórától.
Novák Eszter megrendezte Bródy A tanítónő drámáját, ami az órai élményeket és elképzeléseket messze túlszárnyalta. Az egyetemista főhősnő, Szilágyi Csenge tényleg pont jó választás, bravúros a szereposztás, őrültjó a díszlet, az ötletek és a dramaturgia. És ha eddig nem lettem volna Nagy Zsolt szerelmese, mostmár tuti az lennék :)
Pelsőczy Réka koncertszínházat rendez, amely definíció nem egészen tisztázott, mindenesetre a lényeg világos. A '20-30-as évek zenéje, hangulatvilága rendkívül vonzó - ehhez jönnek a Katonás színészek, ijesztően tehetséges zenészek, díszlet, szép ruhák, tánc... Rossz nem lehet.
Még mindig: hello stranger! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése