Kicsit táncos volt ez a hét, az utolsó szorgalmi. Bozsik Yvette Lány, kertbenjével indult, vasárnap. Klassz életrajzi ihletésű előadás, humoros táncszínház a Kamrában. Szerdán meg kaptam egy jegyet Frenák majdnem első előadására, a Gördeszkákra, ami egy egészen más nyelven szól, mint a mai előadásai, de ami közös mindben, az a nagyon személyes, őszinte hang, és az, hogy voltaképp minden előadás az emberi sérülékenységről szól. Ez a mostani a gyerekkorát jeleníti meg, részben: süketnéma szülők gyerekeként született 8. gyereknek a családba, majd az apukája halála után intézetbe került, mert az állam úgy ítélte meg, hogy egy süketnéma nő nem tud 8 gyereket felnevelni... Mintha egy legalább 200 éves történetről lenne szó, közben meg 50 sincs. Csodás a tárgyhasználata, a tánc kifejező ereje, a meghökkentő zeneiség - csak azon a beszélgetésnek imitált valamin ne maradtam volna...
Radnóti Zsuzsa órája most már egészen unalmas volt, Hegedűs D. Gézáról meg hagy ne kelljen semmit mondanom. Elég annyi, az önazonosság meg ő, két külön fogalom. De a Találkozásból szépen olvasott fel, egyedül akkor nem hitte, hogy színpadon van.
Volt a héten egy klassz Térey-könyvbemutató is, egészen helyesek voltak, izgalmas rövid esszéket írt a mester, Fekete (Tibi) Ernő olvasott, VGy meg Csobánka Zsuzsa beszélgetett okosan. Igazán jó szívvel...
Phaedra, elemzés, kritika, négyesek meg ötösök, és egy Narancs-visszhang.
Ma valami rendkívül bájosat láttam. Azért néztem meg a bábelőadást, mert Borkáról és Dorkáról szól. Pálfi Kata, Fehér Dániel és Ivanics Tamás játsszák a Borka Mumusföldönt, amiben Borka (PK) a szertelen kislány babájával, Dorkával büntetésből elkerül a mumusokhoz. Nagyon helyes kis történet, szép és vicces bábokkal. Annyi gyerek volt, hogy picit megijedtem, de egészen jól viselkedtek, és nagyon élvezték.
Vizsgák és a nyár, ez jön most.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése