Nem haladtam a munkámmal; nehéz volt az interjú; majdnem elkéstem a főszerkesztős izéről - hangsúlyozom, majdnem -, ami ráadásul nagy-nagy csalódás volt; nem voltam a Narancsban..., és még Ő sem volt ott a műhelybeszélgetésen - ez fájt ma majdnem a legjobban -, de még csak Závada sem.
Mondhatnám, hogy ez egy igazán szar nap volt (majdnem sírtam a metrón), de:
megcsináltam! a telefonos interjút a profi pasival; kaptam egy holnapi! HVG-t; beszéltem Vörös Róberttel, aki nagyon kedves volt és interjút ad nekem a következő anyagomhoz; megtudtam, hogy Závada, hogy lett színész a darabban! és lebeszéltem a fiúkkal a pénteki-szombati programokat.
Egyrészt borzasztó és nem is értem, hogy még ép vagyok, másrészt valószínűleg lesz ennél rosszabb is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése