A Festőműhelyben tartott Sperr-darab több szempontból is különlegesen hat a befogadókra. A helyszín és az, hogy szalmazsákokon ülünk a tér közepén, miközben a színészek körülöttünk, illetve közöttünk járkálnak sokkal átélhetőbbé teszi az előadást, mi is szerves részei vagyunk. A Vadászjelenetek Alsó-Bajországból olyan fájdalmas témákat boncolgat szélsőségesen negatív értelmezésben, amit nehéz megemészteni. A színészek profán módon megfogalmazva hozzák a szokásos magas művészi kvalitást, de mindannyiuk közül kiemelkedik (a bájos nagypocakos Péterfy Borin kívül) Stohl András, aki háát eszméletlen jóó. "Az én életem!" - üvölti 10 centire tőlem egy bőröndön ülve. Kirekesztés, fájdalom, magány, boldogtalanság... Robi nemcsak jól választ, de az arányérzéke is kiváló, minden másról, ne is beszéljünk... :)
Egész este Winkler Nórával szemeztem. :) Színházba menet pedig elkészítettem az időbeosztásomat, vázoltam a tennivalóimat, ami a szakdolgozatot illeti és ami nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése