Hazatérvén a kedves vidékről elmesélem, hogy:
- a Mama sütött nekünk lángost! A hétfői Koccanás óta erre vágytam.
- meghalt szegény madárka - eredete nem ismert, mert vércsétől, vadgalambig minden volt szerencsétlen: sólyom, sas, de még veréb is... pont ennyire értünk a szárnyasokhoz -, akit furfangos módon visszacsempésztek Anyáék a fészekbe. De ha már madár, akkor a kiscsirkékről is meg kell emlékeznem, akik miatt meg kellett állapítanom, hogy a madár buta egy jószág - nemhiába nem szeretem.
- bejártam V-ék földjét. Papucsban. Háát valljuk be, nem volt egy szerencsés dolog, kicsit lassú művelet volt, fokozottan figyeltem a bokámra.
- olyan kapálhatnékom volt. Ez most sajnos kimaradt, de legközelebb - rendes cipőben - tényleg fogok, úgy mint kislányként - talán kicsit ügyesebben, bár...
- Gubó :) kevésbé érti, mit mondok
- megnyugodott a lelkünk, remélem még találkozunk!
Soha nem akarom azt az élményt, amit a The other woman kapott. Soha!
Egyébként furcsa dolog arra hazajönni, hogy... Nem kavar fel érzelmileg, már egészen máshol tartok, mégis érdekes, nyilván ezért is kell (?) írnom. Legyen boldog! - velem úgysem... Tudjátok: túl sok.
Nem a földet, csak a kertet jártad be:) azért van közte különbség.
VálaszTörlésA kapálásról meg annyit, hogy nyáron a vizsgák után jöhettek nyugodtan vagy két hétre, tuti lesz mit kapálni. :)