Torkig vagyok az ételekkel. Mindenért ők a hibásak. Rosszul vagyok az evés gondolatától is. Lassan már gurulásra is képes leszek, szóval rendesen sírógörcsöt tudnék kapni újra meg újra... Na, de nem nyöszörgök. Pont ebben az élethelyzetben kell megnézni a Julie & Juliat, mert így nem akarok közben enni. Ez a film pont nekem való. A főzéstudományom és a mentalitásom pont olyan hektikus, mint a kis vörösé. Olyan jókat nevettem, miközben magamra ismertem, pont így csapkodok vagy rugdosom a kukát:) Nemtudom engem hányan olvasnak - titkon kíváncsi lennék:), bár lehet, sőt valószínűleg frusztrálna, pont ezért nem teszek az ügy érdekében lépéseket -, de helyes kis történet ez a közalkalmazottról, akiből gourmet író lesz.
"Én igazából ám francia vagyok. Tényleg. Biztos, hogy az." Ezt akár én is mondhattam volna, mert pont így gondolom. :) Tudni illik ugyanis, hogy csőstül...
Nemtudom, hogy gondoljátok, de az ágyban történnek a legjobb dolgok. Egy hete mást sem csinálok - jórészt -, csak ágyban vagyok. Azért holnap kiteszem a lábam a lakásból is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése