Egyszerűen nem találok szavakat. Hihetetlen!
Csupa-csupa csodás dolog történt ma velem. Mr.Figyelőnek nagyon tetszett a magyarázat, amivel késésem indokoltam, kedvesen mosolygós volt. Szexi(Táskás)TanárÚrtól rendesen olvadoztam, mikor elkezdett magyarázkodni, miért nem volt ott szerdán a Színháznál... Nagyon érdekes, hogy keveset találkozunk és soha nem tudunk rendesen a feladatra koncentrálni, mert mindig másról is beszélünk, most éppen HP-ről, a színházról, Szerelmemről - akivel kapcsolatban jól el is szomorított... -, de azért egy picit az apropóról is. Rendesen tűrtőztetnem kellett magam (már megint), hogy ne ugorjak neki annak a fiúnak, aki nemcsak tudatlansága és elfogultsága miatt esik a szék jobb oldalára, de NépszabiÚrtól kapok újságot! Tónika vendége nagyon szugerálós volt, minek ülök az orra elé? Pont ezért tetszett...
Na és aztán...
A találkozás KedvencSzíniKritikusommal elképesztően jól sikerült. Pont olyan! Nemcsak a szakdolgozat szempontjából volt érdekes és hasznos, hanem sokminden más miatt is. Megnyugodtam, mert nem költözik el - Ő már csak tudja... :) Ötletet adtam és beszélgettünk - mondjuk így - közös munkahelyünkről, az interjún kívül rendesen csacsogtunk... Hát mire, ha nem erre...! Szuper lenne a szárnyai alatt gyakornokoskodni egy elsőrangú, nívós kritikai oldalnál. Wáó!
Amikor MorciÚr smsben szól, hogy ne menjek be potyára (úgy, mint máskor), mert neki most el kell mennie... Háát :) Nem hittem el, hogy Ő írt... Fejlődés a köbön! Mondtam már, hogy: Imádom?!
Nemtudom, mi történik, csak azt, hogy szerelmes vagyok a szakmámba, a kollégákba, hosszú idő után újra hiszek az emberekben, őszintén tudok Nekik örülni. Már nagyon hiányzott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése