2010. december 20., hétfő

Nincsenek szavak

Az utóbbi évek (értsd, mióta a Szerelmem) egyik legjobb előadása. A legutóbbi ohhwáó rendezése az Ármány és szerelem volt, most meg ez a Závada csoda... Minden perce jelentős agymunkára késztet. Elképesztő. Nagy Mari egy utánozhatatlan jelenség. A Nyugalomban játszott madárrajongó, enyhén dilis, szakadt nemtudomdefiniálni nőszemélye miatt lett az egyik kedvencem. Weiner Jankája elegánsan bohókás, rendkívül okos és határozott. Söptei Andrea igazi Emma, nekem a könyvben sem a szívem csücske, de remek bemutatás. Egy igazán szép test (Gáspár Kata), és élvezője Szabó Kimmel Tamás, aki hát, olyan, mint mindig:) Palcsika (Mátyássy Bence) egyszerre kacagtató és lebilincselő, hol hülyegyerek, hol kisfelnőtt, akiből pap lesz. A Kar egy szuperjó ötlet, nem zavaró tényező, mert a darabbal él, egyenrangú, mégis kiegészít, színesít a három férfi, három nő hangja, megjelenése. Karmester az úszómester széken, fent. A fejkapkodós díszlet egyik legérdekesebb pontja, mikor a nemtetsző könyveket halomba gyűjtik a bedarálás előtt és Janka épp a Závada Idegen testünkkel hadonászik. Vagy amikor a színház és sajtó szabadságáról(!) beszél Szatory Dávid - a szerelmes lelkész - és kihallatszik a zsidó származás hátrányos megkülönböztetése...
Závada hangja - merthogy Ő Gábor Dezső, akiről beszélünk, levelei formájában Ő is beszél, de sosem jelenik meg - kedvesen símogató. Ő maga pedig egy tündér, úgy mosolyog :)
Összetett kor, kissé kusza történet. Magyar ünnep. Találkozás az értelemmel, hol máshol, mint a színházban :)
Egy látni kell kategóriás előadás. Élmény, hihetetlen (de) élmény :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése