Szegedi utazás pipa. Bodolay Három nővér pipa. Csapatépítés pipa.
Partizánakció során bevettük a szegedi színház nézőterét, és csináltunk 19 helyet. A legmegdöbbentőbb az egészben nem is a darab volt - minőségi-e vagy sem -, hanem az, amit a vidéki közönség - minden rosszindulat nélkül - művelt. Elképesztő milyen más az ingerküszöb, mennyire másképp hat a szöveg, mi számít poénnak. Durva.
Egészen jól megy nekem ez a tanár néni szerep - a speckolon is ilyesmit játszok, most az utazásnál is én voltam a főnök...
Egészen vicces, mikor vadidegen férfi három órás utazás után a telefonban úgy köszön el, hogy "... megyek csibém" :) Kár, hogy nem velem beszélt... :) Kedves, bár M. szerint mindenféle állatos becézés kerülendő... és háát a 3 óra, az csak 3 óra :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése