Lars von Trier lehet, hogy mester, de az biztos - ez nagyjából az interjúból is kiderül -, hogy szereti kínozni a nézőit. A Melankólia egy hosszú szenvedés. A két részből - 1. rész: Justine, 2. rész: Claire - álló opusz első fele kicsit már idegtépő - Kirsten Dunst elképesztő -, aztán már elviselhető, sőt...
Az ilyen világvége hangulatú (témájú) film után nincs jókedve senkinek, nekem mégis olyan furcsa jóérzésem lett a villamosúttól (!) - talán azért, mert itt még nem tartunk.
Egyébként a rúzsom olyan fokú látványosságot kelt, hogy az már tényleg vicces :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése