Az alvás az egyik legjobb dolog a világon. Van még egy pár ilyen, nade ez... Amikor úgy ébredsz, hogy kipihent és tettre kész vagy, bár azért a finom, puha ágy még visszahúz picit... A franciaágyon keresztben alszom, a sajátomban pedig minden lehetséges helyet kihasználva. Soha - vagy csak egészen kivételes alkalmakkor került eddig - Bobó a földre. Bodóval osztom meg időnként a fekhelyem, mikor odakuporodik - vagy csak simán ráfekszik - a lábamra. Általában egyedül alszom - persze kivételek azért akadnak... Amikor ma odabújtam, borzasztóan rossz érzés volt felismerni, milyen jó ez így - mennyire hiányzik, vágyom rá, na és milyen egy kis szeretethiányos ... vagyok. És milyen jól titkolom... vagy mégse?
Semmi értelmeset nem csináltam ma. Ez részben a sok alvás hibája, részben pedig Petite foglalt le, olyan ritkán jön el hozzánk...
Lassan kezdek hozzászokni, hogy leendő interjúalanyaim sorra jelölnek be az Arcoldalon. Nagyon várom a hajókürtöt, na meg a holnapot, vajon felhív-e és milyen lesz, ha látom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése