Szerintem Franciaországban élt. Így kezdődött a reggel. Helyes, okos vendégtanár, aki sok szempontból lekötötte a figyelmemet. Majd NépszabiÚr, aki azt mondta, hogy úgy gondolkodom, mint az ő szerkesztői. Egy RendőrBácsi, aki olyan ügyekkel foglalkozik, amivel már senki. Nagyon hasonlít Marcipán gazdájára, na és igazi rendőr, aki szereti is, amit csinál, és úgy mesél, mint...
Morci voltam, mert nem tudom kezelni a helyzetet. És ezt útálom. Az egész délután ilyen volt, nem lehetett hozzám szólni, mert mindenért haraptam.
Életem legjobb ebédjét ettem ma a menzán. Csőben sült sajtos-brokkolis csirkemell. Wáó:) Megérte bemenni!
Az este is csodás kulináris ajándékkal örvendeztetett meg. A feketeolivás ciabatta vagy sajátos elnevezésem szerint - jelentése miatt -, az olasz papucskenyér (lehet, hogy mások is így hívják...) isteni volt. A hal, mint étel a legfinomabb dolog a világon, na és ezzel a pékizével, baconnel és zöldségekkel fenséges.
Tudatalatt készülök a várva-várt mozira.
Holnap nekilátok a tervnek. Stop. Mindent elterveztem. Stop. HűDeJóLesz. Stop.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése