Óriási csalódást okozott ez az Eat, pray, love. Annyira nem olyan. Zavaróan hosszú, mert szinte semmi nem történik a filmben. Az olaszországi rész szuperjó, tényleg Rómába vágyom és olaszul akarok tanulni, nameg pizzát és gelatot enni. A többi csak árnyéka. Javier Bardem furcsán nemszép, Julia pedig csak szenved és szenved, aztán szerelmes lesz - dejó neki! - és boldogan él, de nincs befejezés. Két és fél órán keresztül szép helyeken járunk, de szinte végig nyüglődik szegény. Pont az ellenkezője érdekelne, mert ezt a részét mindenki ismeri... Nagykár!
Szeretek konferenciákra járni. Jó társaságban meg főleg. Nagyon szimpatikus, ahogy InfóNőci él és dolgozik. Érdekes előadásokat hallottunk, bár sok új információhoz talán nem most jutottunk. Mégis jó volt, mert sok újságírót vagy a szakma más szegleteiből érkező embert láthattunk - a tegnapi hölgyeménnyel is találkoztunk. Jól éreztem magam!
Kis drágaságomat csak november végétől tudom teljes valójában használni. Nagyon fáj.
Elmegyek picit. A blog - és én is - addig szünetel. Pihen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése